Bólyi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Pályaorientáció

A pályaorientációs folyamat eredménye a pályaválasztási érettség lesz. Ezt Rókusfalvy úgy fogalmazza meg, mint azt a szintet, amikor a személy képessé válik olyan pálya választására, ami mind a személyiségének, mind az elhelyezkedési lehetőségeknek megfelel. A megfelelő választás lehetőséget nyújt részint a szakmai képzésben való sikeres részvételre, részint a későbbi szakmai beilleszkedésre. Míg a pályaválasztási érettség elérésére az általános képzés és a szakmai képzés határán jut el a személy, addig a pályaérettség a szakmai képzés és a pályára beilleszkedés határára alakul ki (R. Bögös, V. Dávid, 2003). Ez teszi lehetővé azt, hogy az egyén később jól tudjon boldogulni választott hivatásában.

Fontos látnunk, hogy napjainkban a pályaválasztás nem egy egyszeri döntést jelent. Életpályánk során számtalanszor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy akár személyes fejlődésünk, akár a külső körülmények változása miatt változtatni kényszerülünk, esetleg új szakmát kell elsajátítanunk. Hiszen lehetséges, hogy tíz vagy húsz év múlva az, ami most érdekel, ami most fontos nekünk, jelentőségét veszti, és más válik lényegessé számunkra. Másrészt külső okok is közbejöhetnek, hiszen a gazdasági és a munkaerő piaci helyzet változásai pályánkat is érinthetik.

A pályaválasztás nem egy életre szóló választás, hanem egy irány, ami érdeklődésüknek, képességüknek jelenleg megfelel, és ami életpályánk alakulása során változhat. Ebben az életkornak is szerepe van: gondoljunk például arra, hogy a serdülők érdeklődése változik még, több pálya között is hezitálhatnak, míg valamelyik mellett elköteleződnek.

Ahogy mi és a minket körülvevő környezet is változik, úgy változik, fejlődik a pályánk is. A pályafejlődéssel kapcsolatos elméletek közül, Super elméletét szeretnénk megosztani, melynek alapjait már 1952-ben lerakta.

Ennek az életünk végéig tartó folyamatnak 5 szakaszát különítette el. Nézzük először azokat a szakaszokat, amelyek gyerekkortól az ifjúkor végéig tartanak:
1. Növekedés stádiuma (születéstől 14 éves korig): Eleinte a fantázia és a vágyak, majd egyre inkább az érdeklődés és a képességek meghatározóak a gyermek számára. A folyamatnak három alszakasza van:

  • A fantázia fázisában (4-10 év) a szükségletek és a vágyak kielégítése a fantázia segítségével történik a szerepjátékokban.
  • Az érdeklődés fázisában (11-12 év) az érdeklődés, a kíváncsiság határozza meg a gyermek viselkedését.
  • Végül a képességek fázisában (13-14 év) a serdülő kezdi reálisan felismerni saját képességeit. Pályaelképzeléseiben is egyre nagyobb szerepet kap a képességek és az adott pálya követelményeinek a megfeleltetése.
2. Keresés stádiuma (15-24 év): A személy igyekszik összegyűjteni a lehetséges információkat a szóba jöhető pályákról. Kipróbálja saját képességeit és határait az iskolai munkáin, a hobbyain, szünidei és részidős munkákon keresztül. Keresi az identitását, választ vár olyan kérdésekre, mint „kivagyok én?”, „mi a helyem a világban?”, „mik a lehetőségeim?”.
A folyamat alszakaszai:

  • A puhatolózás, kísérletezés fázisában (15-17 év) számtalan alternatívát próbál ki részint a fantáziájában, részint a realitásban, például nyári munkák, vagy szakkörök segítségével. Sokat gondolkodik a lehetőségein, amit igyekszik megbeszélni másokkal is.
  • Az átmenet fázisában (18-21 év) kialakulnak a domináns elképzelései, amelyeket próbál megvalósítani.
  • A kipróbálás fázisában (22-24 év) találja meg azt a területet, amit ki is próbál, megfelel-e hosszú távú elképzeléseinek, képességeinek (Szilágyi, 1993, Super, 1995, Hatvani Taskó, 2003.).
(I. Szecsődi, 2003) https://uni-eszterhazy.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/plyavlaszts_plyavlasztsi_dnts_rettsg.html

A pályaorientáció összetett szó, aminek az előtagja közismert kifejezés. Az utótag az Idegen szavak és kifejezések szótára alapján tájékozódást, eligazodást jelent (Bakos, 1986). Ezek szerint a pályaorientáció során a különböző szakmákkal kapcsolatos tájékozódás, keresgélés, a különböző szakmák közötti eligazodás történik.

A fogalom jelentése ennél azonban tágabb: tulajdonképpen azoknak a személyes kompetenciáknak, készségeknek a megszerzését jelenti, amely előkészíti az ember – pálya – környezet megfeleltetését (R. Bögös, V. Dávid, 2003). Ebből következik, hogy nem csupán a különböző szakmákról, de önmagunkról, és a minket körülvevő társadalmi környezetről szerzett ismereteket is magába foglalja.. Így a pályaorientáció segít összhangba hozni az egyéni készségeket, a társadalmi igényekkel és a választott szakmával.

A pályaorientáció nem egy egyszeri esemény, hanem egy folyamat és, mint minden tájékozódó jellegű folyamat a megfelelő döntést készíti elő.

Ahhoz, hogy jó döntést hozhassunk ebben a fontos kérdésben négy dolog szükséges:
  • Nagyjából reális kép önmagunkról. Ebben különösen azoknak a tulajdonságoknak és képességeknek a feltérképezése fontos, melyek a későbbi pálya betöltéséhez szükségesek.
  • Széleskörű ismeretek a választható szakmákról
  • A munkaerő piaci környezet ismerete. Nyilván érdemes figyelembe venni például azt, hogy milyen szintű a túlképzés, milyenek az elhelyezkedési lehetőségek az adott területen.
  • A képzési lehetőségekre vonatkozó ismeretek.
Vajon elég elkötelezettek vagyunk akkor is, ha az adott pálya speciális képzettséget igényel, és csak otthonunktól több száz kilométerre oktatják. És ha így van meg tudjuk-e hozni az ehhez szükséges anyagi és egyéb áldozatot?

A pályaorientáció folyamata Szilágyi Klára (1976) szerint három nagy szakaszra bomlik:
  • Az első megismerő szakaszban az egyén személyes tulajdonságait, mint érdeklődés, képesség, értékek stb. ismeri meg.
  • A második fejlesztő szakaszban azoknak a tulajdonságoknak a megerősítése, fejlesztése történik, amelyek a szakmai célok elérését segíthetik. Így olyan tevékenységek végzése, ami hasznos lehet a cél érdekében, mint például a nyelvtanulás. Ebben a szakaszban már időtávlatban gondolkodik a személy: a leendő pályát, mint élet perspektívát látja maga előtt.
  • A harmadik szintetizáló szakaszban történik egy olyan kép kialakítása önmagunkról, amely centrumában az elővételezett pályakép áll, és amihez a személynek a pályaorientáció során tudatosított valódi (rá ténylegesen is jellemző) tulajdonságai kapcsolódnak.
(R. Bögös, V. Dávid, 2003) https://uni-eszterhazy.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/a_plyaorientci_folyamata.html

Hasznos linkek