Kedves Szülők!


Néhány gondolatot, tapasztalatainkat szeretnénk megosztani Önökkel az óvoda-iskola átmenetének megkönnyítése érdekében.

1. Mi az, amit gyakorolhat a szülő is a kisgyermekkel, ha az esetleg még hiányzik a felkészültségből?

• Irányok ismerete, testrészek megnevezése, önállóság

Iskolánk épülete többszintes, ezért fontos, hogy tudjon a kisgyermek biztonságosan lépcsőn járni. Az eligazodáshoz ismernie kell az irányokat kifejező szavakat (jobbra, balra, elöl, hátul, fent, lent, stb.), hogy amikor majd útbaigazítják a nagyobbak, biztonsággal megtalálja a keresett helyet! Amikor lemegyünk az udvarra vagy testnevelési óra következik, önállóan kell vetkőzniük/öltözniük a gyerekeknek, ahogy azt már otthon és az óvodában teszik! Ehhez fontos, hogy meg tudja nevezni a testrészeit. Az önálló öltözködés megtanulásánál sokat segít, ha közben a gyermek nézi magát a tükörben. Mindenkinek magának kell megkötnie a cipőfűzőjét. Ezt ne akarjuk kikerülni a tépőzáras változattal, hiszen a kötés technikájára máshol is szüksége lesz, nem csak a cipőkötésnél. Az észlelésről, tér tájékozódásról: https://www.youtube.com/watch?v=isto5iWEPKk

• Mesélés, szókincs, figyelem, emlékezet fejlesztése
  

A leendő kisiskolás már sok mesét ismer és maga is szívesen mesél. Jól érthetően mondja el a történteket és nem csak rövid mondatokban beszél. Felismeri a történetek szereplőinek tulajdonságai és eseményei között azt, hogy mi a jó és mi a rossz. (Lelkiismerete van). Meg is magyarázza, hogy azt miért úgy gondolja. Mindehhez persze sok szót kell ismernie. Ez azért fontos, mert az a kisgyerek tanul meg könnyen olvasni, majd írni is, aki jól és tisztán tud beszélni. 

Rendkívül fejlesztő, ha sokat mesélünk otthon is a gyermekünknek. Nem múlhat el nap két-három mese elmondása vagy felolvasása nélkül. (Ez nem váltható ki tévénézéssel vagy hangoskönyvvel!!) Egy képről mesélés is figyelem és szókincsfejlesztő. Lehet kérdésekkel rávezetni a tartalom megfogalmazására. Ezek akár a problémamegoldás gyakorlását is elősegítik, amit akár gyakori élethelyzetben is gyakoroltathatunk.pl. Mit kell tenned, ha elvesznél az áruházban? Mit teszel, ha elveszi a testvéred a játékodat? Mit teszel, ha egy idegen bácsi elhív, hogy megmutassa a labdáját? Mit teszel, ha ma van apa szülinapja? stb. A mesék visszaidézése fontos az emlékezetfejlesztésben. Az anyanyelv érzelmi kapocs is, azt elsősorban a szülővel való személyes együttlétben sajátíthatja el a legtökéletesebben a gyerek.

Mondogassuk együtt a mondókákat, énekeljünk tapssal, mozgással kísérve az éneket. (A ritmuskísérethez használhatunk egészen egyszerű eszközöket: koppantsunk egymáshoz kavicsokat, fémtárgyakat, fadarabokat, megrázhatunk kulcscsomót stb.) 

• Finommotorika fejlesztése, íráselőkészítés

Az íráshoz, a rajzoláshoz apró kis mozgások szükségesek. Ehhez még sok kisgyereknek élettanilag nem áll készen a keze (nagyon puha, nem fejeződött be a csontosodás). A kézügyesség jól fejleszthető még – a nyár folyamán - gyurmázással, együttes barkácsolással: darabolással, hámozással, kivágásokkal, ragasztással, tépésekkel, hajlításokkal stb. Puzzle kirakás, legozás, gyöngyfűzés, gombválogatás stb. Sőt, ezekhez más fontos képességek fejlesztése is társul, mint sorrendiség /színek, formák váltakozása/. Gyakorolhatjuk a mindennapjainkban eszközök: evőeszköz, rajz- és íróeszközök, olló használatát. Vonjuk be rendszeresen az asztal megterítésébe és leszedésébe is a kisgyereket. (Jól fejleszti a mozgáskoordinációt, a téri tájékozódást, a figyelmet, feladattudatot stb.) 

• A nagymozgások fejlesztése, téri észlelés

Jó közös játék a labdázás ebben az életkorban. Már kevés tévesztéssel kapja el a labdát a gyerek- akár még fél lábon állva is és próbálja pattogtatni azt. Ugróiskolákkal fejleszthetjük a nagymozgásokat, egyensúlyérzékét, szem-kéz, szem - láb koordinációját, sőt a számok megismerését is. Egyedül használja a rollert, hintázzon, és tanuljon meg kerékpározni, ha van erre lehetősége. Sokat játsszon a szabadban!

• Mennyiségismeret, számlálás
  

Hatéves korban jó, ha a gyermek elboldogul a 10-es számkörben. Tud számolni 10-ig és visszafelé is. Mindent számoltassunk meg vele, ami a hétköznapi életben körülveszi. Teríték az asztalon, ruhák a szárítón, kisautók a polcon, bevásárláskor a kosár tartalmát, stb. Mindig hangosan számoltassuk, és egyszerre mondja és mutassa  ugyanazt a mennyiséget az ujjain. A több, kevesebb, ugyanannyi ogalmával is legyen tisztában.

2. Szocialitás, erkölcsi érzék
   
   Mit tud (tudjon) egy iskoláskorú gyermek?

3. A társas kapcsolatokról

A pajtáskodást, a barátkozást meghatározza, hogy képes-e a kisgyerek a társak érzelmeire reagálni, megérti-e a megnyilvánulásaikat, figyelembe veszi-e, hogy nekik mi a jó vagy mi a rossz. (Tud örülni és mások örömében osztozni.)

A hatéves már örömét leli a társakkal való együttlétben, szinte napról napra fejlődik a szociális képessége. A nyári szünetben is vigyék ezért a szülők gyakran gyermekközösségbe a kisgyereküket. Fontos, hogy a kortársaikhoz való alkalmazkodása sikeres legyen, valamint az, hogy tudják: a kortársakkal való együttműködés nem megy konfliktusmentesen. A frusztrációk feldolgozásában is  segítsen a család, mert az ütközések a gyerekcsoportban elkerülhetetlenek, sőt természetesek és nagyon szükségesek is.

4. Iskola előkészítő kiadványok

Helyes ceruzafogásról: https://www.youtube.com/watch?v=VSne6g5hdgo     
Ceruzára segéd eszköz: https://www.youtube.com/watch?v=k7GsVS-sTTg

5. Internethasználat

Sokszor látjuk, hogy ovis gyerekek hosszú ideig telefonos játékkal játszanak. A kontroll nélküli játékok használata, a mozgásszegény életmód és a függőség lehetnek a veszélyei!!!

AZ ISKOLA NEM MUMUS!